1. Az üres medence
Amikor kitűzünk magunk elé egy nagy célt, hajlamosak vagyunk úgy látni a helyzetet, mintha egy üres medence előtt állnánk, és a kezünkben csak egy pohár lenne. Ebből a nézőpontból a feladat egyszerre egyszerű és reménytelen, hiszen poharanként kellene teletölteni az egészet.
Minél többször nézünk a medencére, annál jobban látjuk, mennyi időbe telne feltölteni, mire végre úszni lehetne benne. Ahogy telik az idő, a medence csak üresebbnek látszik, az úszás reménye pedig egyre elképzelhetetlenebbnek tűnik.
2. Ahogy a medence mélyül
Ennek az az oka, hogy valahányszor a medencére pillantunk, azt is érezzük, hányszor nem töltöttünk bele semmit. A kihagyott alkalmak súlya hozzáadódik a feladathoz, így gondolatban egyre több idő kell a feltöltéshez, és a medence a fejünkben egyre mélyebb lesz, egészen addig, amíg feneketlennek nem érezzük.
A céljainkkal pontosan ez történik. Minél többször nézünk rájuk tettek nélkül, annál megfoghatatlanabbnak tűnnek, és annál kevésbé kezdünk velük bármit. Ezért sorakozik annyi meg nem valósult álom a polcon, szépen leporolva, arra várva, hogy egyszer majd lesz rá idő.
3. Amire a pohár valójában jó
Érdemes feltenni két kérdést. Mi van, ha a medencét nem csak poharanként tudjuk tölteni? És mi van, ha elsőre nem is az egész medencét kell feltöltenünk?
Lehet, hogy a pohár eleve nem erre a feladatra való, és nem is ez az egyetlen eszközünk. Kézzelfogható dolgokkal ezt jóval könnyebb elképzelni, ezért nézzünk egy példát.
4. Egy példa a lakásról
Tegyük fel, hogy a medence egy saját lakás, a poharunk pedig a nyolcórás munkahelyünk vagy a szabadúszó munkánk. Ha csak ezzel töltünk, a medence többnyire beláthatatlan időn belül telik meg. Mi történik, ha a poharunkat másra használjuk? A sor nagyjából így néz ki.
- A pohárral teletöltünk egy mosdót. Indítunk például egy kis webshopot, ami már több bevételt hoz, és ezzel a kezünkbe ad egy nagy lábast.
- A nagy lábassal teletöltünk egy kádat. Az összegyűlt pénzből elindíthatunk egy szolgáltató vállalkozást, mondjuk egy takarítócéget.
- A káddal teletöltünk egy nagy tartályt. Ez lehet egy előfizetéses szoftver, amely egy valós problémára ad megoldást.
- A tartállyal lassacskán feltöltjük a medencét, mert az addig felépített vállalkozások együtt már elég bevételt hoznak a lakásra.
5. A lényeg a sorrendben
Ezek persze csak kézzelfogható példák, és bárki mást írhat a helyükre. A lényeg az, hogy a poharunk talán nem a medencéhez való, és sokkal jobban járunk, ha először valami kisebbet töltünk meg vele, amivel aztán idővel a medencét is megtölthetjük.
Ugyanez igaz a vállalkozások céljaira is. Egy nagy ügyfélkör vagy egy erős márka sem egyetlen eszközzel épül fel. Ha azt látod, hogy a medencéd hosszú ideje ugyanolyan üres, érdemes megnézni, mivel töltöd, és van-e olyan köztes tartály, amit előbb érdemes megcéloznod.
6. Mielőtt újra ránézel
Ha legközelebb a medence szélén állsz, keresd meg azt a következő tartályt, amit a mostani eszközeiddel meg tudsz tölteni. Ahogy megtelik, a kezedben lévő edény is nagyobb lesz, és a medence onnantól fogva egy kicsit sekélyebbnek látszik.
Az eredeti poszt az Instagramon
