Rebrandre többnyire akkor kerül sor, amikor a márka kinőtte a régi megjelenését. A cég új piacra lép, új szolgáltatást indít, nevet vált, vagy a régi arculat már nem azt mutatja róla, amit ma képvisel. Ilyenkor az első döntés arról szól, mennyit érdemes változtatni.
A rebrand ritkán indul pusztán esztétikai okból. A leggyakoribb kiváltó ok egy üzleti változás, például egy összeolvadás vagy egy prémiumabb pozicionálás, amit a régi arculat már nem tud hitelesen képviselni.
A rebrandnek két véglete van. A frissítés (refresh) megtartja a márka ismert elemeit, és csak finomít rajtuk, a logó például letisztultabb lesz, a színek egységesebbek. Ilyenkor a felismerhetőség megmarad, a márka mégis frissebbnek hat. A teljes rebrand új alapokról indul, és néha a név is megváltozik. A legtöbb munka a kettő között helyezkedik el.
Minél ismertebb egy márka, annál óvatosabban kell bánni azzal, amit a közönsége már megszeretett. Egy rebrand akkor sikerül jól, ha a törzsvásárlók azonnal magukénak érzik az új formát, az új közönség pedig frissnek látja. Ezért a munka mindig azzal kezdődik, hogy feltérképezzük, miről ismernek fel most, és mi az, ami csak megszokásból maradt meg.
Mire figyelj rebrand előtt
- Mi változott a cégben vagy a piacon, amit az új arculatnak meg kell mutatnia
- Mely elemeket ismerik fel az ügyfeleid, és melyiktől válnál meg nyugodtan
- Hány felületen kell lecserélni a régi arculatot, a cégtáblától a weboldalig
- Ki tartja kézben az átállást, és milyen ütemben
Egy rebrand után érdemes az ügyfeleidnek is elmondani, mi változott és miért. Egy poszt vagy egy hírlevél segít, hogy a változást a márka fejlődéseként éljék meg, és ne bizonytalanodjanak el, amikor egy ismerős helyen ismeretlen logót látnak.
Az átállás legalább annyi figyelmet kíván, mint maga a tervezés. Az új arculatnak egyszerre kell megjelennie a legfontosabb felületeken, különben egy ideig két márka él egymás mellett, ami összezavarja az ügyfeleket. Ezért a bevezetést mindig ütemtervvel együtt tervezzük meg, a legfontosabb felületekkel kezdve.
