A CTA rövidítés az angol call to action, vagyis cselekvésre felhívás kifejezésből származik. A weboldalakon legtöbbször egy gomb, de lehet egy kiemelt link vagy egy banner is. A feladata az, hogy egyértelművé tegye a látogatónak, mit tehet most, és mi történik, ha rákattint.
A CTA a weboldalon kívül is fontos. Egy hírlevélben vagy egy social poszt utolsó diáján ugyanígy meg kell mondani, mit tegyen az olvasó, ha érdekli, amit látott.
A gyenge CTA-k többnyire általánosak. Egy „Tovább” vagy „Kattints ide” felirat nem mondja meg, mi következik a kattintás után, ezért a látogató bizonytalan lesz, és sokszor inkább nem kattint. Az „Ajánlatot kérek” vagy az „Időpontot foglalok” felirat elmondja, mit kap a látogató, és a saját szemszögéből fogalmaz.
Mitől működik egy CTA
- A felirat a látogató szemszögéből mondja el, mi történik a kattintás után
- A gomb színe és mérete elüt az oldal többi elemétől, és közben illik az arculathoz
- Ott jelenik meg, ahol a látogató döntésre kész, például egy ajánlat bemutatása után
- Egy képernyőn egy fő CTA van, a többi lehetőség visszafogottabb, másodlagos gombként
A színnél is fontosabb a kontraszt. Egy gombnak akkor is ki kell tűnnie, ha valaki erős napfényben nézi a telefonját, vagy ha nem látja jól a színeket, ezért a felirat és a háttér között elég erős különbség kell.
A CTA környezete is számít. Egy rövid mondat a gomb mellett, például hogy az ajánlatkérés nem jár kötelezettséggel, vagy hogy egy munkanapon belül válaszolunk, sokszor többet tesz, mint maga a gomb színe.
Egy hosszabb oldalon a fő CTA többször is megjelenhet, például a tetején és a végén, hogy a látogatónak ne kelljen visszagörgetnie, amikor eldöntötte, hogy lép. A gomb felirata mindenhol ugyanaz marad, így a látogató tudja, hogy ugyanarról a lépésről van szó.
Hogy melyik megfogalmazás működik jobban, azt A/B teszttel lehet kideríteni, a kattintások mérésével pedig az is látszik, melyik helyen kattintanak rá a legtöbben.
